Mohácsi Csata Emlékhely
June 3, 2022
- Végre láthatóak a mohácsi csata hőseinek arca
- Csatatéri emlékkápolna - Mohács város weboldala
- Nemzeti Emlékhely Mohács | CsodalatosMagyarorszag.hu
- Mohácsi Nemzeti Emlékhely - Villány
- Muhi csata emlékhely » Közel és távol utazás Magyarországon
- Mohácsi történelmi emlékhely – Köztérkép
Online felhasználók Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.
Végre láthatóak a mohácsi csata hőseinek arca
- Citroen jumper szélvédő ár 1000
- A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szobrairól és a tömegsírokról - Magyarország a zsebedben
- Feltárják a mohácsi csatateret » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Mozanapló szent józsef
- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság | Ökoturizmus
- Mohácsi történelmi emlékhely – Köztérkép
- Pál feri vasárnapi beszédek
- Mohácsi csata emlékhely
- Dunakeszi főtér kávézó
- Mohács Nemzeti Emlékhely - Mohács város weboldala
Csatatéri emlékkápolna - Mohács város weboldala
A mohácsi csata helyszíni régészeti feltárása, Mohácsi Nemzeti Emlékhely Fotó: Polyák Attila - Origo A kiáltványt aláírta többek között Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora; Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója; Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője; Hóvári János, a Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke; Csornay Boldizsár, a Jannus Pannonius Múzeum igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója - írja a Pécsi Újság. Hargiati János elmondása szerint azt szeretnék kiemelni, hogy az 1526-os események ötszázadik évfordulóját megelőző években a kormányzat kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos történeti, régészeti kutatásokat, művészeti programokat, képzőművészeti alkotásokat és biztosítson forrásokat az emlékezést - egyben a térséget turisztikailag, kulturális és gazdasági értelemben is - szolgáló beruházásokra. Kiemelte, hogy a mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott, ami nem csak magyar, hanem közép-, délkelet-európai sorsfordulót jelentett.
Nemzeti Emlékhely Mohács | CsodalatosMagyarorszag.hu
Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrai között sétálhatunk a három feltárt csata-tömegsír felett kialakított emlékparkban. Szent Korona kiállítóépület 2011-ben adták át azt a kiállítóépületet, amely kívülről is lenyűgöző látványt kölcsönöz az Emlékhelynek. A Szent Korona formájú épületben a kor fegyvereivel, ruházatával is megismerkedhetnek a látogatók. A föld alatti szinten digitális terepasztal is segíti a csata körülményeinek megismerését, de az interaktív bemutatókat jól kiegészítik a török és magyar régészeti leletek színvonalas válogatásai. Az első emeleten tárgyalóterem és mini kiállítótér található. A legfelső, kupolaszinten időszaki tárlatok, illetve kávézó és étterem teszi kellemessebbé a látogatók élményét, ahonnan a nagy üvegablakokon keresztül madártávlatból vizsgálhatják meg a virágot formázó sírkertet. A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett építmény a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, közepén egy fehér kőrózsa alakú kúttal.
Mohácsi Nemzeti Emlékhely - Villány
Néha egy-egy látogató megkongatja a zsindelytetős kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát. A tíz méter magas, tölgyfából készült keresztet a csatában elhunyt keresztények tiszteletére emelték 1990-ben. (Szökőcs Béla) Megközelítés: Az érdeklődők Mohács irányából az eszéki útról lekanyarodva, a Sátorhelyre vezető, vadgesztenyefákkal szegélyezett úton közelíthetik meg a közel 8 hektárnyi, természetvédelmi területen fekvő emlékhelyet. Belépő felnőtt: 1700 Ft/fő diák, nyugdíjas, pedagógus (igazolvánnyal): 1200 Ft/fő Előzetesen bejelentkezett csoportok tagjainak (max 10 perc késés esetén): felnőtt: 1500 Ft/fő diák, nyugdíjas, pedagógus (igazolvánnyal): 1000 Ft/fő Családi kedvezmény: 1 vagy 2 felnőtt + 2 vagy több gyermek esetén a 2. és minden további gyerek jegyének ára 500 Ft. A kedvezmények nem vonhatók össze. Üdülési csekk és Hungary Card elfogadóhely.
Muhi csata emlékhely » Közel és távol utazás Magyarországon
A Mohácsnál a törökökkel vívott 1526. augusztus 29-i csata megpecsételte az ország sorsát. A csata feltételezett helyszínén kialakított Mohácsi csata történelmi emlékhely méltó emléket állít az életüket áldozó hősöknek. Mohácsi csata történelmi emlékhely A COVID19 járvány miatt a szokásos május második hétvégéje helyett 2020. augusztus 29-én, a mohácsi csata évfordulóján rendezik meg az Emlékhelyek napját. Az emlékpark területe 1700 katona végső nyughelye. 1976. augusztus 29-én, a csata 450. évfordulóján ádták át, de azóta is sokat fejlődött. A csúfos vereséggel végződő 1526-os mohácsi csatáról sok kordokumentum, latin és török nyelvű írás maradt fenn, de még régi kéziratos térképeket is találtak. Ennek ellenére még sem sikerült egyértelműen beazonosítani az ütközet színhelyét és a török tábor helyét. Először az 1900-as évek elején folytak sikertelen ásatások a feltételezett heyszínen. Az 1959-ben Papp László régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum akkori igazgatójának a vezetésével végzett kutatások már eredményesebbek voltak.
A legfelső, kupolaszint időszaki tárlatok helyszíne, valamint itt található a kávézó és az étterem. A nagy üvegablakok mögül lehetőség nyílik a virágot mintázó sírkert "madártávlatból" történő megszemlélésére. A fogadóépület és a sírkert között található, földbe süllyesztett átriumos építmény Vadász György alkotása. Hangulata a török időkben elpusztult kolostorok emlékét idézi, a közepén álló kút, a fehér kőrózsa - Illés Gyula szobrászművész munkája -, mint egy meghasadt virág, az ország három részre szakadását szimbolizálja, s hazánkért hullatja könnyeit. A falakon elhelyezett vészterhes hangulatú tablókon a csatát megidéző költemények olvashatók. Néhány lépcsőfok csupán innen, s kibontja előttünk szirmait az emlékezés, a remény virága. A 14000 tiszafával, valamint egy mogyorófa ligettel szegélyezett emlékpark immár teljes mivoltában tárul elénk. A szimbólumok sokaságát rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül. Az erdő egy ponton megtörik, délnyugaton fenyegető tőrként hasít belé a feketefenyőkből ültetett ék, mely a végzetes török támadást jelképezi.
Mohácsi történelmi emlékhely – Köztérkép
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ 1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására. Az emlékhely 2011-ben jelentős megújuláson esett át, ekkor avatták fel az új, Szent Koronát mintázó fogadóépületet. Az emlékhely gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett.
További képek Forrás: Élő hagyományok Dél-Dunántúl turisztikai kiadvány A Mohácsi Történelmi Emlékhelyet az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata emlékére alakították ki A várostól délre fekvő Sátorhely szomszédságában az esemény 450 éves évfordulóján, 1976-ban. 2011. augusztus 28-án ünnepélyes keretek között felavatták a Mohácsi Történelmi Emlékpark kilátókupoláját és új látogatóközpontját. Szokatlan dolog egy vesztett csata helyén emlékparkot létesíteni, ám ez a tragédia jelképi értékűvé vált, s az egyik legmaradandóbb nyomot hagyta történelmi emlékezetünkben. A törökök elleni küzdelem másfél évszázados szenvedést indított el, sok szempontból meghatározva országunk történelmének, sorsának későbbi alakulását is. A bejáratnál Pölöskei József ötvösművész bronzból készült kapuja magasodik ki a tájból. Hálószerkezetének motívumait a tömegsírokban feltárt csontok ihlették. Beljebb haladva egy földbe süllyesztett, átriumos épület udvarába jutunk (ennek, s egyben az egész emlékhelynek a tervezője Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök volt).